Takarítsátok el a régi kovászt! (1 Kor 5, 7) A régi kovász a pogány természet. A pogányság két alapbűne a fajtalanság és a kapzsiság. Mielőtt bármely hibától megszabadulhatnánk, felülről kell szabadulást kapnunk. Csak akkor tisztulhatunk meg alaposan, ha először Krisztus vére megtisztítja egész lényünket. Talán saját erőnkből is eltávolíthatjuk a gonosz hajtásokat, de ezzel soha nem juthatunk el a szív tisztaságáig. Ha a kegyelem által nem kerülünk át új talajba, eredménytelen fáradozás a bűnnel való harcunk. Ezért mondja az apostol: „Takarítsátok el a régi kovászt ... hiszen ti kovász nélkül valók vagytok!" Ez ellentmondásnak látszik,…continue reading →

Vessétek el magatoktól a haragot, indulatosságot, gonoszságot,káromlást. (Kol 3, 8) A gonoszt csak jóval lehet legyőzni: a tisztátalan gyönyöröket azzal,hogy az Úrban gyönyörködünk. A fösvénységet és kapzsiságot az adakozás készségével, bármennyire mást mond is az önző óember. Így a haragot, keserűséget, érzékenységet, viszálykodó természetet is csak úgy lehet levetkőzni, hogy mint Isten megkegyelmezett gyermekei, felöltözzük a szívbeli könyörületet, szívességet, alázatosságot, szelídséget és türelmet. Mindenekelőtt a büszke szívnek kell megalázkodni és meglágyulni az Ő meg nem érdemelt irgalma előtt. Jézus báránytermészetére van szükségünk, hogy eredményesen harcolhassunk a harag feltörő indulatai, a gyűlölködő, bosszúálló lelkület,…continue reading →

Öldököljétek meg a ... kapzsiságot, amely bálványimádás. (Kol 3, 5) A testi ember test szerint gondolkozik (Róma 8, 5), de akiben Isten élete van és lelki ember, azt minden törekvés felfelé vonzza. Lehetetlen a földi gondolkozást legyőzni, amíg Isten Fia értelmet nem adhatott nekünk, hogy megismerjük az igazat (1 Ján 5, 20). Csak ekkor szabadulunk meg a földi dolgokhoz való ragaszkodástól és tanulunk meg az élő Istenben bízni, aki megad nekünk mindent gazdagon (1 Tim 6, 17). Ha Krisztussal meghaltunk a világnak, akkor teljes buzgósággal keressük azt, ami odafelvaló! Folyamatosan öldököljük meg magunkban…continue reading →

Azt gondolnám, hogy ez egy kitalált történet, ha nem lettem volna én magam is részese. Az első világháború idején Samlandban (Kelet-Poroszország északi része) az egyik parasztgazdaság udvarán gyakran lehetett látni egy méltóságteljesen sétálgató gólyát. Az egész család szerette és gondját viselte. Különleges történet kapcsolódik ehhez a házi kedvenchez. Ezt a gólyát a gazda fia találta a réten. A madár tehetetlenül csapkodott a szárnyával. Nem volt nehéz megfogni és hazavinni. A szerető gondoskodás hatására gyorsan meggyógyult, de arra még nem volt képes, hogy társaival együtt délre repüljön. Nagyon jól viselte a telet a meleg…continue reading →