Napi áhitat (január 7.) – Elmerülve a világba

Napi áhitat (január 7.) – Elmerülve a világba

Ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek... adtak, vettek, ültettek, építettek... (Lukács 17, 27-28) Ezekben a földi foglalatosságokban merült ki az emberek élete az özönvíz előtt csakúgy, mint később, Sodomában és Gomorrában. Istent nem keresték. Eközben olyan biztonságban érezték magukat, mintha másképp nem is folyhatna az élet, míg azután jött a katasztrófa és valamennyiüket elsodorta. Az Istent nem ismerő ember e világba kapaszkodik. Ha a láthatatlanokkal és örökkévalókkal nincs kapcsolata, a láthatókba és ideigvalókba merül el. Így volt ez, így van most is és így lesz, különösen az idők végén. Az ideigvalók uralják az ember…continue reading →
Napi áhitat (január 6.) – Halott a bűnben

Napi áhitat (január 6.) – Halott a bűnben

Ez az én fiam halott volt. (Lukács 15, 24) Lelkében halott a bűnben és a vétkekben: ez a meg nem tért ember állapota. A lelkileg halott embernek nincs érzéke Isten iránt. Teljesen hidegen viselkedik Teremtőjével és Megváltójával szemben. Nem fáj neki, hogy Istent megszomorítja és megbántja. Nem örül annak, ha Istenről hallhat, sőt Igéjét kellemetlennek és elviselhetetlennek találja. Viszont a lelki élet egyik jele, hogy az ember érzékennyé válik fölfelé. Minél tisztább és egészségesebb az élet, annál érzékenyebb a lélek a legcsekélyebb homályra is, mely Isten arcának ragyogását eltakarhatja elõle. A bűn tompává…continue reading →
Napi áhitat (január 5.) – Szomorú, tönkrement kép

Napi áhitat (január 5.) – Szomorú, tönkrement kép

Régente mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők voltunk, kivánságoknak és különféle élvezeteknek rabjai, gonoszságban és irigységben élők, gyűlöltek és egymást gyűlölők. (Titus 3, 3) Milyen mélyre süllyedt az ember, a legnemesebb teremtmény! Nem szép az a kép, amit az apostol megrajzol itt, de pontosan megfelel a valóságnak. Esztelen az ember, míg távol van Istentől. Nincs világossága az ő akarata felől. Földi dolgokban lehet okos, éleselméjű, erkölcsi értékelése és felfogása mégis eltompult abban a tekintetben, hogy mi a helyes Isten előtt. A bölcsesség kezdete az istenfélelem és ahol ez hiányzik, ott az ember a maga…continue reading →
Napi áhitat (január 4.) – Az ember csodálatos volta

Napi áhitat (január 4.) – Az ember csodálatos volta

Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. (Zsoltár 139, 14) A zsoltáríró magasztalja Istent, hogy olyan csodálatos teremtményt alkotott, mint az ember. így azután az sem vak véletlen, ha egy ember születik a világra. Isten könyveibe még a nap is bele van írva, amikor formáltattunk (Zsolt 139, 16). Isten szeme minden egyes embert már jóelőre lát és felmér. Milyen vigasztalás ez például házasságon kívül vagy más szomorú körülmények között született embereknek. Hitre jutva hányan nyugtalankodnak közülük, vajon egyáltalán Isten akarata szerint való-e a létük. Lehetnek születési körülmények, melyek Isten akaratával ellentétesek, de az, hogy valaki egyáltalán…continue reading →