A bűnbe esett ember számára ez az első ígéret. Benne van az egész evangélium és a kegyelmi szövetség lényege. Nagyrészt már beteljesedett. Az asszony magvának, Jézus Krisztusnak bizony mardosta a sarkát a Sátán, és ez rettenetes mardosás volt! De milyen rettenetes a kígyó fejének végleges széttiprása! Ez lényegében már megtörtént, amikor Krisztus eltörölte a bűnt, legyőzte a halált és megtörte a Sátán hatalmát; de végső beteljesedése Urunk második eljövetelére és az utolsó ítélet napjára vár. Számunkra ez az ígéret azt a jó hírt jelenti, hogy bár a gonosz nagy erővel támadja testi természetünket,…continue reading →

Uram, a te szemeid a hitre néznek... (Jeremiás 5, 3) A hit pontosan ellentéte az ember saját cselekedeteinek és törekvéseinek. Az, aki az Úrban hisz, nem önmagára támaszkodik többé. Ővele számol és őtőle vár mindent. Természettől fogva nekünk nagy az önbizalmunk. Hiszünk önmagunkban, erőinkben, képességeinkben, „jobbik énünkben". A világ fiai nem tudnak semmit az Isten hatalmába vagy irgalmasságába és kegyelmébe vetett bizalomról. Gőgös és dacos értelmük előtt ez valámi lenézendő, megvetendő dolog. Lehet, hogy gyermekek, gyönge asszonyok vagy öreg emberek tehetetlenségük tudatában felfelé néznek és összekulcsolják kezeiket, erős férfiak azonban maguk törnek utat…continue reading →

Isten mindig látja az emberi szív valódi állapotát. Nem baj, ha mi is tanulgatjuk, hogy hogyan lehet mélyebbre látni. Erről is szól a következő történet: A gyermek nézte a nagyapját, amint levelet ír. Egy adott pillanatban megkérdezte tőle:- Olyan mesét írsz, ami velünk megtörtént? Vagy talán egy rólam szóló történetet írsz? Nagyapja félbe hagyta az írást és mosolyogva ezt mondta unokájának: - Igaz, rólad írok. Azonban a szavaknál fontosabb a ceruza, amivel írok. Szeretném, ha ilyen lennél te is, amikor megnősz. A gyermek értetlenkedve nézte a ceruzát, mivel semmi különöset nem látott rajta.…continue reading →

Volt egyszer egy földműves, aki nagy szorgalommal igyekezett kilépni a szegény paraszti sorból. Nap, mint nap kora reggel befogta egyetlen ökrét és vén öszvérét az eke elé és egész napestig fáradhatatlan munkálkodott. Egy nap aztán az ökör azt mondta az öszvérnek: - Én olyan fáradt vagyok, semmi kedvem ma is kimenni a földre. Gyere, játsszunk beteget és ma pihenjünk egy kicsit. A vén öszvér így válaszolt: - Nem. A munkát most kell elvégezni, aztán majd pihenhetünk. Hajnalban mikor jött a földműves, látta a földön elnyúlt "nagy beteg" ökröt, úgy döntött aznap nem fogja…continue reading →