Napi áhitat (szeptember 12.)

„Mi közöm, hozzád Jézus, a magasságos Isten Fia?” Lk 8,28

Az emberek általában azt gondolják, ha befogadják az evangéliumot, nem lesznek többé boldogok, fel kell adniuk minden örömöt s élvezetet, és szomorú életre lesznek ítélve. Vajon így vannak-e ezek?

Ha becsületes ember védelmez egy ügyet, nem teszi azt mérlegelés nélkül, sőt, minden oldalát kész vallani az igazságnak.

Az ige olykor úgy hat a bűnös szívében, mint a só a nyílt sebben, vagy mint vessző az ellenszegülő hátán. Ezért elismerem, hogy az evangélium, – ha megérinti az emberek lelkiismeretét, ám ők továbbra is kitartanak bűneikben – igen kelle­metlen, rettenetesen siralmas helyzetbe hozza őket.

Ismertem olyan embereket, akik az iszákosság bűnében éltek és emellett mégis, amint már megszokták, rendszeresen eljártak istentiszteleteinkre. Valószínűleg a gyülekezet impozáns nagysága vagy a prédikátor sajátos jellege tetszett nekik, és ezért visszajártak. Bizonyos hatással volt rájuk az ige, és egy ideig bírták, de idővel felismerték: „Ez így nem mehet tovább. Az igehirdető túlságosan is kiélezte az ige kését. Vagy fel kell adnom bűneimet, vagy el kell távoznom innen.” És amikor már a prédikáció által egészen nyomorultnak érezték magukat, teljesen feladták, hogy továbbra is hallgassák az evangéliumot. Egyikük fogcsikorgatva és lábával dühösen dobbantva távozott el tőlünk, azzal az elhatározással, hogy soha többé nem jön vissza ide. De éppen ő volt egyike azoknak, akik hamarosan visszatértek.

Néha nagyon örülök, ha ilyen hatás mutatkozik. Reménységgel vagyok azok iránt, akiknek lelkiismeretük még eléggé él ahhoz, hogy nyugtalanítsa őket az igazság. Ezek bár hanyag igehallgatók, de nem feledékenyek.

 

C. H. Spurgeon: “Auf dein Wort” c. könyvéből (ford.: Dr. Pótor Imre) Kiadó és jogok…

Ha szeretne naponta kapni igei bátorítást, váljon facebook oldalunk követőjévé!