Napi áhitat (május 18.)

„Azután házába vitte őket, asztalt terített nekik, és örvendezett, hogy egész háza népével együtt hisz az Istenben.” ApCsel 16,34

Képzeljük el magunk előtt a börtönőr egész háza népét, amint Istenért tevékeny­kednek. Az apa világosságot kért, és a szolgák hozták a fáklyákat és lámpásokat, ahogy azokra szükség volt a börtönökben. A börtönőr az éjszaka ugyanazon órájá­ban befogadta házába foglyait, és megmosogatta a veréstől támadt kék foltjaikat. Ez itt most az ő munkája volt, – és gyöngéd kezeknek való munka –, hogy enyhítse azoknak a vérző hátaknak a fájdalmát.

Aztán itt van egy megfelelő tevékenység az anya és a személyzet számára, mert elérkezett az ideje, hogy étellel kínálják Jézus követeit. A konyha megszentelődött azáltal, hogy Krisztus szolgái igényeire használták. Az egész ház igen megélénkült ezen az éjszakán. Mindnyájan hitre jutottak és megkeresztelkedtek, és az volt az első kérdésük: „Mit tehetünk Jézusért?” Világos volt számukra, hogyan segíthetnek annak a két férfinak, akik Krisztushoz vezették őket, és ezt meg is tették szívélyes szeretettel. Nem panaszkodott itt egy Márta sem, hogy egyedül hagyta a testvére a szolgálatban. Meg vagyok győződve arról, hogy egyetlen családtag sem volt itt, aki elzárkózott volna a vendéglátás ráháruló feladata elől, jóllehet mindez az éjszaka kellős közepén történt. Gyorsan elkészítették az ételt, és milyen jókedvük lehetett, hogy a két szent embert megvendégelhették, akik most asztalhoz ültek ahelyett, hogy továbbra is kalodában szenvedjenek. Nos, nagy kegyelem, ha az egész család megmenekül a Sátán hatalmából és meg­keresztelkedik, s ha az egész család buzgón tevékenykedik az Istennek való szolgálatban.

Mert mindnyájunk számára van valami tennivaló. Abba marad lelki növeke­désünk, ha nem dolgozunk serényen s nem szenvedünk az Úrért. Gyermekeink is végezhetnek valamit a Mesterért, ha üdvösséget nyertek. Az a fiatal gyermek is a kereszt igazi misszionáriusa, amelyik megpróbál az Üdvözítőről beszélni fiú- vagy lánytestvéreinek. Neveljük úgy gyermekeinket, ahogy a spártaiak tették, akik már korán harcászatra tanították fiaikat.

 

C. H. Spurgeon: “Auf dein Wort” c. könyvéből (ford.: Dr. Pótor Imre) Kiadó és jogok…

Ha szeretne naponta kapni igei bátorítást, váljon facebook oldalunk követőjévé!