Napi áhitat (január 22.)
„Vigyél engem magaddal, fussunk.” Énekek 1,4
Uram, szívesen mennék hozzád, azonban Mesibósethez hasonlóan mindkét lábamra béna vagyok. Bárcsak odarepülhetnék hozzád; de ha voltak is valaha szárnyaim, összetörtek. Képtelen vagyok hozzád menni. Úgy fekszem itt, mint egy halott, teljesen erőtlen vagyok.
Az isteni erő szelíd, kegyes, amelynek hatalmas bizonyságára van szükségem, és ezért könyörgöm. Nem azt mondom: „Hajszolj engem!”, hanem „Uram, vigyél engem!”. Nem azt mondom: „Erre felé hajlíts engem, és kényszeríts, hogy oda menjek!”, hanem: „Uram jöjj, és vigyél engem!” Miközben viszel, megmarad a szabadságom, hogy fussak; vigyél, akkor követlek téged.
Nincs többé szükségünk arra, hogy újjászülessünk; mivel bennünk, akik hiszünk Krisztusban, már megtörtént ez a csoda. Nem bűnbocsánatért és megigazulásért imádkozunk; mint hívők, már megkaptuk ezeket a felbecsülhetetlen ajándékokat.
Amire szükségünk van, a Szentlélek munkálkodása, hogy közelebb vigyen minket Krisztushoz, ezért kéri mindenki az Urat: „Vigyél engem!”
Nem vagyunk holtak; Isten feltámasztott a lelki halottak közül, életre keltett bennünket; az afeletti szomorúságunk, hogy nem jutunk olyan közel Krisztushoz, amennyire szeretnénk – bizonyítja, hogy élő keresztyének vagyunk.
Figyeljétek meg, mit fejez ki ez a vers: „Vigyél engem magaddal, fussunk.” Nekem tetszik a névmás változása. Olyan ez, mintha így kellene imádkoznom: „Uram, vigyél engem! Gyermekeid között ebben a gyülekezeti közösségben én vagyok a legnehézkesebb; de vigyél engem. Téged akarunk követni. Minden testvérem és nővérem azonnal követni fog, ha magaddal viszel engem.”
Mennyei dolgokban legyél gyors, lelkem! Lassú előrehaladás csak a világ dolgaiban megengedett. Urad dolgában azonban futnod kell!”
C. H. Spurgeon: “Auf dein Wort” c. könyvéből (ford.: Dr. Pótor Imre) Kiadó és jogok…
Ha szeretne naponta kapni igei bátorítást, váljon facebook oldalunk követőjévé!