Napi áhitat (január 20.)
„Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek.” Zsid 2,18
Egy régi közmondás így hangzik: „A világ egyik fele nem tudja, hogyan él a világ másik fele.” És ez nagyon igaz. Azt hiszem, néhány gazdag embernek fogalma sincs a szegények ínségéről. Nem is tudják elképzelni, milyen az, ha valakinek keményen meg kell dolgoznia a mindennapi kenyeréért.
Jézus Krisztus azonban ismeri szükségleteinket. Kísértést és fájdalmat szenvedett előttünk. Fájdalmakat viselt, amint a kereszten függött.
Megérti, ha fáradtak vagyunk, mert ő is ült fáradtan Sikár kútjánál. Ismeri a szegénységet is, mivel időnként egy falat kenyér sem állt rendelkezésére, csupán az a kenyér, amit a világ nem ismer. Ismerte a hajléktalanságot is, mert „a rókáknak van barlangjuk és az égi madaraknak van fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.” (Mt 8,20)
Kedves keresztyén! Sehová nem mehetsz, ahol nem járt előtted az Üdvözítő ‒ a bűn helyeit kivéve. A halál árnyékának völgyében láthatod véres lábnyomait. Igen, még ha a Jordán mély vízében leszel is, ha közelébe kerülsz, elmondhatod: „Itt vannak egy ember lábnyomai. Ki járt itt?” Aztán ha lehajolsz, felfedezed a szegek okozta sebhelyeket és azt mondod: „Itt vannak Üdvözítőm lábnyomai!”
Itt járt előtted. Egyengette az utat. Engedte, hogy sírba helyezzék, hogy a megváltottak a mennybe jussanak, ahol aztán levetik hétköznapi ruháikat, hogy magukra öltsék az örök nyugalom ruháit.
Akármilyen út várhat ránk, az Úr már előfutárunk volt.
Hozzátok szólok, akik nagy szomorúságban vagytok: Kedves zarándoktársak, szedjétek össze bátorságotokat! Krisztus egyengeti az utat, és „a keskeny ösvényt” átalakítja az élet királyi stratégiai útjává.
C. H. Spurgeon: “Auf dein Wort” c. könyvéből (ford.: Dr. Pótor Imre) Kiadó és jogok…
Ha szeretne naponta kapni igei bátorítást, váljon facebook oldalunk követőjévé!