.

Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni. (Zsoltár 118, 8) Isten gyermekei bizalommal vannak Istenhez. Mindent felülről várnak s tudják, az Atyától csak jó és tökéletes ajándék jön. A meg nem tért emberben viszont mély bizalmatlanság rejtőzik Isten iránt. Ha van is benne valamiféle bizalom, azt hamar elveti magától, ha reménységeivel, vágyaival vagy könyörgéseivel ellentétben történik valami. Isten gyermekei nem kételkednek abban, hogy Isten jót gondol felőlük még akkor is, ha pillanatnyilag ennek ellentétét érzik. Reménykednek ott is, ahol kevés a reménység és tudják egész bizonyosan, hogy amit Isten megígért, azt meg is…continue reading →

Vedd fontolóra azért Isten jóságát és keménységét. (Róma 11, 22) Gyakran megfeledkezünk arról, hogy a „mi Istenünk megemésztő tűz" és azt gondoljuk, hogy az csak az Ószövetség Istene. Az újszövetségi Isten csupa jóság, mindenkinek Atyja, aki minden embert egyformán körülvesz szeretetével. Az apostol azonban kifejezetten azt mondja: „A mi Istenünk megemésztő tűz. Rettenetes az élő Istennek kezébe esni" (Zsid 12, 29; 10, 31). - Amint Isten a népekhez is közbe-közbe félelmetesen komolyan szól, ugyanúgy megtapasztalja az egyes ember is belső és külső életében Isten ítéletének komolyságát. Ez sokszor külső szenvedések által történik. De ha…continue reading →

Félelemmel járjátok földi vándorlásotok idejét. (1 Péter 1, 17) Vannak keresztyének, akik azt gondolják, hogy az istenfélelem valami ószövetségi kegyes fogalom. Miután a kegyelem teljessége Jézus Krisztusban megjelent, már nem kell beszélnünk istenfélelemről, hanem csak háláról, bizalomról, szeretetről és a hívő ember engedelmességéről. Dehát nincs-e gyermeki félelem is, ellentétben a szolgai félelemmel, amely csak a büntetéstől retteg? Mindenesetre Jézus nyomatékkal mutat rá az istenfélelem szükséges voltára (Mt 10, 28). Pál, a kegyelem apostola arra int, hogy Isten félelmében vigyük véghez megszentelődésünket (2 Kor 7, 1), Péter viszont a fent idézett felszólítással fordul hozzánk.…continue reading →

Igyekezzetek a ti elhivatástokat és kiválasztásotokat minél inkább erőssé tenni. (2 Péter 1, 10) Üdvösségünk teljes egészében Isten cselekedetén nyugszik. Mi az Ő műve vagyunk; Jézus Krisztusban teremtett minket, hangsúlyozza az apostol (Ef 2, 10). És azokat, akiket előhív a bűn álmából, igazzá is teszi s ezzel egyszersmind meg is dicsőíti őket a belső ember szerint (Róma 8, 30). Mindent megkaptunk, ami az élethez és az Isten szerint való járáshoz szükséges. Mindenünk megvan, mihelyt eljutottunk a mi dicsőséges Megváltónk megismerésére (2 Pét 1, 3). Nekünk magunknak ehhez nem kell már semmit sem hozzátennünk;…continue reading →