Szerző: Pótor Áron

Az elmúlástól félni hasznos dolog. A vakmerőség viszont nem vall bölcsességre. Vannak időszakok az életünkben, amikor úgy érezzük: ha most nem kapunk valami különös támogatást, elsüllyedünk. Íme, Isten a jobbját nyújtja, hogy támaszkodjunk rá. Figyeljük meg ígéretét: nemcsak a kezét nyújtja, bár az eget és a földet is fenntartja, hanem jobbját: hozzáértéssel párosult erejét, legteljesebb hatalmát. Sőt, ez még nem minden, hanem "győzelmes jobbjával" támogat. Azt a kezét nyújtja, amellyel fenntartja szentségét és végrehajtja királyi végzéseit, ezt a kezét nyújtja ki a benne bízók megtartására. Így legyen bár félelmetes a veszedelem, amiben vagyunk,…continue reading →

Elifáz ebben a versben nagy igazságot mondott ki, sok ihletett Ige összefoglalását. Kedves olvasóm, letaglózott a bûn? Rommá lett az életed? Ellened fordult az Úr, úgyhogy anyagilag csõdbe jutottál, szellemileg letörtél? Vajon nem tulajdon ostobaságod juttatott-e romlásra? Ha így van, akkor elsõ dolgod az legyen, hogy visszatérj az Úrhoz. Mélységes bûnbánattal és õszinte hittel térj vissza lázadásodból. Ezt meg kell tenned, hiszen te fordultál el attól, aki szolgájának vallottad magadat. Ez az egyedüli bölcs dolog, amit csak tehetsz, mert amíg ellene harcolsz, nem virágozhat ki az életed. Ezt a lépést sürgetõen szükséges megtenned,…continue reading →

A város tele van sürgéssel-forgással, aki nap mint nap benne jár, érzi, hogy ez mennyire felőrli az embereket. Csupa lárma, kavargás, nyüzsgés, fájdalmasan nehéz robot: sok a kísértése, veszedelme és gondja. De ha Isten áldásával megyünk oda, eltűnik a nehézségek éle. Ha áldásával maradunk ott, örömet találunk kötelességeink teljesítésében, és erőt kapunk feladataink elvégzéséhez. Isten áldása talán nem tesz minket naggyá a városban, de megtart a helyes úton; talán nem tesz gazdaggá, de megőriz becsületesnek. Legyen bár munkás, tisztviselő, igazgató, kereskedő vagy elöljáró valaki, a város sok alkalmat nyújt a hasznos életre. Ott…continue reading →

Számomra Krisztus drága vére vigasztalás, Isten előtt pedig szabadulásom záloga. Még amikor magam képtelen vagyok is azt észlelni, Isten Krisztus vérére néz, és elmegy mellettem, "kihagy" az ítéletből. Ha éppen elhomályosodnak hitem szemei, akkor is biztonságban lehetek, mert Isten szemei nem homályosodnak el, Ő állandóan látja a nagy Áldozat vérét. Micsoda öröm ez! Isten megtekinti szeretett Fia áldozatának mély(séges) jelentőségét és azt a végtelen gazdagságot, amit az magában foglal. Az áldozatra néz, és nem feledkezik meg arról, hogy igazságának már elégtételt szerzett és Krisztusban megdicsőíttetett. Amikor a teremtést befejezte, ezt mondta Isten róla:…continue reading →