Szerző: Viktor Lapis

A szánkkal vallást kell tennünk. Megtettem ezt már? Tettem már vallást az Úr Jézusról, mint Megváltómról, akit Isten feltámasztott a halálból, és Isten akarata szerint tettem ezt? Feleljünk őszintén erre a kérdésre! Ugyanígy szükségünk van szívből jövő hitre is. Hiszek őszintén a feltámadott Krisztusban? Bízom benne, mint megváltásom egyedüli reménységében? Szívből bízom benne? Felelnem kell Istennek erre a kérdésére is. Ha valóban elmondhatom, hogy vallást teszek Krisztusról és hiszek benne, akkor megváltott vagyok. Az igevers nem azt mondja: "lehet" vagy "talán", hanem hogy megváltott voltom teljesen nyilvánvaló és olyan világos, mint az égen…continue reading →

A mi Urunk Jézus Krisztus nem hiába halt meg. Halála áldozat volt: helyettünk halt meg, mert halála a mi bűneink büntetése volt, és mivel értünk hozott áldozatát Isten elfogadta, megszabadította azokat, akikért életét áldozatul adta. Halálával olyanná lett, mint a gazdagon termő gabonamag. Jézus Krisztust gyermekei sokasága követi. Ő az "örökkévaló Atya", és ezt mondja majd egyszer: "Én pedig és e gyermekek, akiket az Úr adott nekem" (Ézs 8,18a). A férfi büszkesége a fiak, "mint hős kezében a nyilak" (Zsolt 127,4). Jézus Krisztus tegze telve van ilyen nyilakkal, mind egy-egy gyermeke. A férfit…continue reading →

  Természetes, hogy amikor Isten küldetéssel bízta meg Mózest, nem engedte egyedül útjára. Felvenni a harcot a világ leghatalmasabb uralkodójával - ez rettenetes veszélyekkel járó és óriási erőt megkövetelő feladat volt. Nevetséges lett volna, ha ezzel a feladattal egy szegény és magányos pásztorembert bíz meg Isten, és aztán magára hagyja. Elképzelhetetlen, hogy a bölcs Isten szembeállítsa Mózest egymagát a fáraóval és Egyiptom egész haderejével. Ezért ígérte Isten Mózesnek: "Én veled leszek" - és ezzel kizárta számára az egyedüllétnek még a gondolatát is. Az én esetemben ugyanez a helyzet. Ha az Úr küldetésében úgy…continue reading →

Miért nem hívom segítségül az Úr nevét? Miért futok egyik vagy másik szomszédomhoz, amikor Isten olyan közel van, és leghalkabb hívásomat is meghallja? Miért ülök le, töprengek megoldásokon és szövök terveket? Miért nem teszem magamat és terheimet közvetlenül az Úr kezébe? A legrövidebb út az egyenes út, miért nem futok egyenesen az élő Istenhez? Hiába keresgélek szabadulást mindenfelé, azt csak Istennél találhatom meg. Hatalmas ígérete bizonyossá kell tegyen efelől. Fölösleges kérdeznem, hogy segítségül hívhatom-e Őt vagy sem, hiszen a "mindenki" szó tág kaput nyit. A "mindenki" engem is jelent, mert mindenkit jelent, aki…continue reading →