Hitvallás

Egy idős tanfelügyelőnek a következő volt a szokása az iskolalátogatások alkalmával: A nyelvtan, matematika, földrajz, történelem és más tantárgyak körében feltett gyakorlati kérdések után megkérdezte a gyerekeket a hitvallás felől. Mivel a tanárok tapasztalatból tudták, hogy a tanfelügyelő minden látogatásának végén ezután érdeklődik, három különösen jó tanulóval mindig kívülről megtanultatták a hitvallás három tételét. Egyik nap azonban rendkívüli dolog történt. A tanfelügyelő kérdésére jelentkezett az első diák, és folyékonyan felmondta az első tételt: „Hiszek az Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.” A tanfelügyelő helyeslően bó­lin­tott. A következő diák belefogott a második tételbe: „Hiszek Jézus Krisztusban, az Ő Egyszülött Fiában, aki fogantatott Szent Lélektől, született Szűz Máriától…” A felügyelő ismét elégedetten bólintott, és ezt mondta: „És most kérem a harmadik tételt: „Hiszek a Szent Lélekben.” Hallgatás töltötte be az egész osztálytermet, a tanár ideges lett, egyetlen gyermek sem jelentkezett. A tanfelügyelő csodálkozva felpillantott, de az osztályban senki sem mozdult. Csak hosszabb habozás után jelentkezett mégis egy gyermek, a tanár megkönnyebbült, a tanfelügyelő barátságosan bólintott feléje. A gyermek azonban bocsánatkérően csak ennyit mondott: „Tanfelügyelő úr, az a gyermek, aki a Szent Lélekben hisz, hiányzik ma” – és visszaült a helyére.

A tanfelügyelő biztosan elnéző volt, de miért ismerjük még ma is ezt a régi időkből származó történetet, amikor még ilyen hívő tanfelügyelők voltak? Hiszen olyan mélyen beleivódott az emberek emlékezetébe, hogy még évtizedek múltán is mesélik: „Az a gyermek, aki a Szent Lélekben hisz, hiányzik ma!” Vajon csak egy régi történet ez, egy kis élmény, amelyen mosolygunk? Ez az élmény bizonyára több ennél, fel akar bennünket rázni, mivel valóban olyan sok ember van, akik magukat mind hívőnek nevezik, és akikre ez érvényes: „Azok, akik a Szent Lélekben hisznek, ma hiányoznak!” Igen, ma, amikor Jézus Krisztus követése és önmagunk átadása a hitéletben csak a Szent Lélek által valósítható meg. „Akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé” – olvassuk a Róma 8,9-ben. A Szent Lélek nélkül lehetetlen hitben élni és Krisztust követni. A Szent Lélek nélkül nem tudjuk szolgálni az Úr Jézust, és a Szent Lélek nélkül arra sincs erőnk, hogy nemet mondjunk a világra és a bűnre, és hogy harcoljunk az utolsó idők sodrása ellen.

Joachim Langhammer: Példázatok, igaz történetek bibliai igazságok megvilágítására Kiadó és jogok…